Hogyan kezdtem RC repülőkkel játszani?
(nem modellező vagyok, csak játékos)
Elsősorban RC autókkal játszottam (Tamiya TT-01) a "távirányítós" modell repülők egyáltalán nem érdekeltek, bár RC mikro-helikopterem már több is volt, illetve a mai napig van is. Egyik barátom rc modellező, elsősorban repül, bár - sajnos - nagyon kevés ideje van rá. Többször elkísértem a Dunakeszi Modellező Baráti Kör (DMBK) modellrepterére, ahol az érdekességek és szép repülések mellett, sok zuhanást is láttam (szerencséseket és kevésbé szerencséseket is). Ekkor fogadtam meg, hogy én ezt aztán biztos nem csinálom, egyrészt elég sokba kerül, másrészt nehezen tudnám lelkileg feldolgozni egy-egy repülő összezúzását... :)
Ennek ellenére...
Tavaly tavasszal vettem meg első RTF (ready-to-fly) repülőkészletemet, ami egy Nine Eagles
"Sky Surfer B781"-es kis vitorlázó volt.
Azért esett erre a választásom, mert ebben a készletben már minden benne volt, ami a repülés elkezdéséhez szükséges (nekem semmim sem volt hozzá). Mivel nem tudtam, hogy tetszeni fog-e egyáltalán ez a hobbi, ezért "óvatos duhajként" ezt a megoldást választottam.
Tanácsok kezdőknek részben majd részletesen megbeszéljük, hogy mi lehet a legjobb választás egy kezdőnek. Ez a kis gép sok örömet szerzett, de természetesen néhányszor Ő is találkozott az anyafölddel... Egy szerencsétlen ragasztás következményeként (ezt is tanulni kell) tönkretettem a mikro-szervókat. Akkor már két barátom is - részben az én "fertőzésem" hatására - vásárolt RC repülőt. Az Ő választásuk egy viszonylag nagy, segédmotoros vitorlázógépre esett. Ez sokkal jobb választásnak bizonyult mint az enyém, de erről majd később. Vásároltam kedvező áron egy használt, de jó állapotú "StyroMan" SBach 1000 mm-es fesztávolságú műrepülőt, elektronikával. Mivel a kis repülőm kezdőkészletéből semmi sem volt használható ehhez a géphez, ezért sok mindent kellett vásárolnom. Vettem egy használt Sektrum DX6i rádiót (vevővel), Lipo akksikat, akkumulátor töltőt, ragasztót, szerszámos dobozt stb... Láthatóan kezdett elkapni a gépszíj... :)
Az sBach berepülését egy fiatal ismerősömre bíztam, akit már többször láttam repülni, tudtam, hogy nagyon jól repül. Szépen ment a berepülés, de hirtelen irányíthatatlanná vált a repülő és lezuhant.
A roncsok vizsgálatakor megállapítottuk, hogy valószínűleg - ezek a dolgok soha nem biztosak - rádió hiba történt. Kiderült, hogy a használtan vett rádió-vevőm antennája már forrasztva volt. Ez 2.4 GHz-s rendszereknél nem szerencsés. Lásd következő bejegyzés.
Sajnos ezzel az sBach repülővel egyszerűen nem volt szerencsém. Kétszer zuhant le az Esc hibái miatt, kétszer az én tapasztalatlanságom és bénaságom miatt. Ekkor már nagyon elment az önbizalmam és a projekt kezdett - relatíve -nagyon sok pénzt felemészteni. (A gép folyton orra esett, de olyan szerencsétlen módon, hogy két motor és akkumulátor is tönkrement az esések folytán).
A negyedik törés után, már nem volt kedven hozzá (nyilván a gépnek sem hozzám :) ), ezért odaadtam egy modellező társamnak, aki sok ragasztás után még tud vele repülni.
Apropó, modellező társak! A DMBK -ben nagyon kedvesen fogadtak, sokat segítettek és segítenek a mai napig is. Nagyon jó bekerülni egy baráti körbe, ahol az idegent (köszönhetően a közös érdeklődési körnek is) barátsággal fogadják és igyekeznek mindenben segíteni. Valljuk be, ezt azért az "utcán" nem tapasztaljuk lépten-nyomon!
Folyt. köv.
